Zsennye

A Rába mentén a Sorok pataknak a Rábába torkollásánál fekszik. A mai község Kis- és Nagyzsennye 20. század eleji egyesüléséből jött létre. Neve a régi magyar Synnie személynévből származik, ennek eredete a Semjén (Simon) személynév. 1237-ben Sennye néven említik először. Határában római villa nyomai és honfoglalás kori ékszerek kerültek elő. Savaria szomszédságában, a Rábán átkelőhely volt a római korban, a mai Zsennye kastélytól, háromszáz lépésre, ahonnan egy padlómozaik is előkerült.
Nevezetességei: Bezerédy-kastély, a falu római katolikus temploma 1801-ből való. A falu határában természetvédelem alatt álló több száz éves kocsányos tölgy áll, amelyet az ország legöregebb fájának tartottak, amíg egy vihar 2006-ban el nem pusztította. Magassága 23 méter volt, kerülete meghaladta a tíz métert.

Település elhelyezkedése

A Sorok torkolatánál fekvő Zsennye kisközség a Rába partján áll, a folyó és a Gyöngyös-sík közötti teraszvidék középső részén, mely a Gyöngyös-síktól egy meredek szintlépcsővel válik el, majd a Rába felé hordalékkúp jelleggel lejt tovább. A megye középső részén fekvő falu három irányból is megközelíthető, a legkedvezőbben a közeli 87-es út felől. E kapcsolatnak köszönhetően Vasvár 16, a megyeszékhely pedig 25 km-re van. Kavicstakarós, jégkorszaki vályoggal és löszös üledékekkel borított felszínű, mely tökéletes síkság. A község határában a felszín alatt jelentős mennyiségű és kiváló minőségű folyóvízi kavics található, amely építőanyag-ipari nyersanyag, de nem kerül hasznosításra. A falu éghajlata a mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves típusba sorolható, a napsütéses órák száma éves átlagban meghaladja az 1800 órát, az évi középhőmérséklet pedig 9,5° C körül alakul, a csapadék általában 700-750 mm között változik. A falu határában alapvetően barna erdei talajok találhatók, de a lejtőviszonyoktól függően csernozjom barna erdőtalajok, illetve agyagbemosódásos talajok is találhatók.